Szeretem, amikor
Gyengéd érintéssé
Szelídül
A napsugár
Diadala
És halk csókot
Lehelve a hegyek
Ormára
Búcsúra emeli
Láthatatlan
Kezét.
Ezernyi zaj olvad
Halk nesszé –
Tücsökkórussá
Változik a madárdal
És a kéklő hegyek
sötét köpenyt öltenek:
Akár a lélek
Aki csendesen
Búcsút int a mának,
Lágy sóhajjal
Távozik a fény.
Az utolsó sugarak bíbora
Halvány
Köszönetet
Suttog
Még egyszer átöleli
A tájat
És nyugovóra
Tér –
Fátylat fon a sötétség,
Puha szellők szárnyán
Érkezik az éj.