Öt éve
Hogy nem hallottam
A hangod bársonyát
Lelkem barlangjában
Visszhangoznak szavaid
Visszakoppanak a
Kövekről
És elenyésznek
A távolban
Puha ölelésedre
Emlékezem –
Meleg vacsora
Ízére
De vállon vereget a
Rideg novemberi éj
Nesztelen imába
Burkolózik
És csak a tölgyfák
Sötétlenek
A temető hantjai felett
🥺😢