Versek

A fázós ablakra Jégvirág simult Tél törékeny csontváza Átlátszó Csoda - Ezernyi szilánkból Hajlott Ölelésbe A természet Fagyos üzenete S a januári reggel Fáradt mosolyra Fakadt Nézd, mire képes A tél az Igyekezet Egyetlen Sóhaja Nélkül Mennyi Gyönyörű Tett, eszme És szeretet Tudna Törékeny Csodává ...
Folytatás

A két ünnep között Lábujjhegyen jár Az idő Óvatosan lépked Nehogy Megzavarja a karácsonyi Álomba fonódott Napokat Amelyek fenyőillatú Koszorú képében Pillantanak a világra Az égből Az isteni kegyelem ezer sugarát Hintette makacs Fejeinkre A gondviselés S mi félretettük gondjainkat Sóhajainkat Foszlós kalácsot sütöttünk Panaszainkból ...
Folytatás

Ébredezik a város Fehér porcukorral Hintette be A decemberi ég Ajándékként Nyújtotta át Nekünk talán Hogy pár pillanatra Megálljunk Az élet oltára Előtt És fejünket lehajtva Fogadjuk A láthatatlan áldást A csend Töredékét A béke Szilánkját Amint óvatosan Megkarcolja Megkeményedett Emberi Szíveinket Hogy újra felfedezhessük ...
Folytatás

Lassan Szállingózik a hó A karácsony Ígérete Aranyba Csomagolja A téli világot És az ünnep piros Mosolya Zizegő Fehér papírra Ír üdvözletet Egy távoli földre Örökzöld fenyőfák Susogják tovább A szent üzenetet Útjára kel A szeretet A világ Óvatosan Lépked Nehogy Megzavarja A siető Angyalszárnyak ...
Folytatás

Elcsendesült a vízesés A kertben Aranyló pókhálóval Szőtte be a szelíd Ősz A kőszobrok bámuló Tekintettel csodálták Ahogy az utolsó Vízcseppek Végigfutottak a rideg Grániton Ahogy csak az alázat Könnycseppjei Tudnak talán Lecsordulni a Zord és Fájdalomtól Megkeményült Emberi Vonásokon A hűvös szél Zizzenő Őszi ...
Folytatás

Kihasadt az ég Sötét bársonya Siető Hópelyhek Hullnak alá A fagyos Földre Árokpartra A fűzfák kopár Ágai Megrezzentek Ahogy a szél Végigszórja Maró Üdvözletét A tájon Esteledik Lassan A frissen hullott Hó Kékellő köntösbe Burkolózik Csipkéivel csendesen Játszik a szél Táncra Perdülnek Ők ketten A ...
Folytatás

Viaszillatú gyertyák Pislakoló lángja Mellett Érkezik hozzám Puha ölelésed Ezernyi kis lámpa Ír törékeny sugarat Az ég fekete Vásznára A gyertyafény Szelíden elmosolyodik Ahogy régi emlékek Fonnak koszorút Fanyar virágillatból Őszi szélből S ahogy a gyertyaláng Nyugovóra tér Fekete fátylat borítanak Az árnyak gránitra, márványra ...
Folytatás

Amikor ősz van És naftalinszagú Ballonkabátba Burkolózik Az ég Varjú károg Bágyadt napfény Illata Lebben A nyirkos avaron Testamentumát Írja október: Hosszú tollvonásokkal Zizzenő Őszi Pergamenre: Éhes róka Lábnyoma Vet rá Barnuló Pecsétet ...
Folytatás

Esteledik A fáradt januári égre Szürke felhők simulnak Mint az anya ölére A gyermek A természet színpadán Sanzont dúdol a tél Megrázza szakállát És habos pelyhek Szállnak alá megadóan Vajon mennyi havat Mondanak Gondolataim a Dombon túlra Osonnak Ahol a téli égbolt Ezüstös fénnyel és ...
Folytatás

Szilveszter estéje van A világ ünnepel Frissen lakkozott Tincsekkel indulunk A bálba Naftalin illata lebben Kellene táncolni Egyet, amíg szól a dáridó Kristály koccan Kanál csörren És a tányér kacéran Nevetve válaszol Behűtve a pezsgő Szégyenlős poharak Tekintenek vágyakozón A nedűre Alig pár óra már ...
Folytatás

Elindult karácsony A hegyeken túlról Ahol Jégbefagyott Patakok karcolnak Távoli üzenetet a világnak Báránybőr kucsmáján Betlehemi csillag fénye ragyog Vastag bekecsén Mély zsebek: Melegükben béke, Szeretet És amint lassan előredöcög Nyugalom árad a földre Csizmája alatt Hó ropog Vajon elfárad-e az úton Hisz az emberiség ...
Folytatás

Évszázadokba Szőtt Vásznak szavát Hallom Holdfényes éjszakán Fehérített Mesét S ahogy történetüket Suttogják Megtört fényű Selymek Köszönnek rám Teadélutánok Emléke villan Kopott porcelán Csörren őszi Katalin-bálokon, Ahol Becses vendég Az ezüstkanál A molyette bársony Szalonok füstjére Emlékezik És a múlt pókhálója Mindent besző ...
Folytatás

Jószándékú, ráncos Öreg Mikulás Vajon merre jársz a földön Hol hallgatod a kisgyermekek Gondtalan kacaját éppen Merre tömöd kis csizmáikat És örömsugarat csöpp arcaikra Hol varázsolsz Hozz nekünk is fügét A béke mosolygó almáját S hogy az egyetértés Aranydiója Minden zsákba Bekerüljön S fényes csizmáinkkal ...
Folytatás

Csendes méltósággal Lépked a tél ösvényén Advent Lila kendőbe burkolózva Némán tekint végig A tájon A fenyőfák sorban állva Tisztelegnek előtte Dermedt ágaikon dér ragyog Fázós decemberi csillagok Rajzolnak ezüst reményt Az égre Várakozunk ...
Folytatás

Öt éve Hogy nem hallottam A hangod bársonyát Lelkem barlangjában Visszhangoznak szavaid Visszakoppanak a Kövekről És elenyésznek A távolban Puha ölelésedre Emlékezem - Meleg vacsora Ízére De vállon vereget a Rideg novemberi éj Nesztelen imába Burkolózik És csak a tölgyfák Sötétlenek A temető hantjai felett ...
Folytatás

Langyos esték Csöndjében Ringatózom Veled Lényed Ezer darabra Szabdalt Valósága Értem él Soha nem feledett Pillanatokról Álmodunk Utazunk vissza Az idő szárnyain Egy valóságba Amely Selyemkendőbe Burkolja a hétköznapok Ráncait És szárnyat bontva Vigyáz ránk Puha fénye Körberagyogja Fáradt Estéinket Bor nedűje csillan Gyöngyöző Íze ...
Folytatás

Friss hó hullott Az éjjel És ünnepbe Öltözött a Novemberi Szürkeség. Kismadár szárnya Rebben: Megrázkódik a Gally és A jég ezernyi Csipkéje Hull A fehér bokrokra. Misék áhitatos Fohászát Suttogja a táj Fehér fátyol lebben - És a csipkeruhás fák Szűzi csendben Sorakoznak Elsőáldozásra. A ...
Folytatás

Szeretem amikor Gyengéd érintéssé Szelídül A napsugár Diadala És halk csókot Lehelve a hegyek Ormára Búcsúra emeli Láthatatlan Kezét. Ezernyi zaj olvad Halk nesszé Tücsökkórussá Változik a madárdal És a kéklő hegyek sötét köpenyt öltenek. Akár a lélek Aki csendesen Búcsút int a mának Lágy ...
Folytatás

Miértek hálójában Vergődöm Mézeskalácsra kimázolt Távoli emlék a remény Búcsúk szent éneke Zajlik szívemben A tömjénfüst illata Lábujjon oson Sötétkamrába vagyok Bezárva Fénytelen a kép Magas hegyek mögött Derengni tűnik a hajnal Várom a jöttét Képtelen a fény ...
Folytatás

Bágyadt Napsugár Csillan meg a Pókhálón Megsimogatja Szelíd csenddel Átöleli finom Szálait Gesztenye Koppan az avaron Elgurul és Ijedt mókusok Futnak Fel a fára A sárguló levelek Karjaiba Bámuló Szemekkel nézik, Ahogy suttog Ágainak a szél Itt az ősz Minden pillanata Ezer titkot És varázslatot ...
Folytatás