Vízesés, télen

Januári éjjel
Hótündér ruhája
Lebbent

A csobogó vízesés
Csipkésre fagyott

Bágyadt hajnali
Napsugár suttogott
Ébresztőt neki – hiába

Fenyőág rezzent:
Rozsdabarna mókus
Nyúlt kíváncsian feléje
Szomjas tán

De a vízesés nem bánta
Hótündér fátyla ölelte:
Friss takaró selyme
Simította rá halk szavát

És a földben szunnyadó
Rózsatövekkel együtt

Májusi erdő
Madárdaláról
Álmodott